Köszöntő

Ami a legalapvetőbb és a legkézenfekvőbb, azzal szoktunk a legkevesebbet törődni. Minden eszmerendszer a maga módján fejezi ki ezt a felismerést, aszerint, ahogyan a problémát érzékeli. Heidegger szerint „létfelejtésben” élünk, és a létezésre magára kellene újra és újra rákérdeznünk. Jézus Krisztus pedig nemcsak saját kortársait, hanem minden kor emberét a szeretet Istenével akarja újra élő kapcsoltba hozni: azzal, akiben mindnyájan „élünk, mozgunk és vagyunk” (vö. ApCsel 17, 24).

Ennek az alapvető keresztény felismerésnek a mai kor problémáira válaszolni próbáló megfogalmazása, hogy figyelmünk középpontjába kellene állítanunk teremtett voltunkat: az ember és környezete teremtettségét, mégpedig a Jézustól tanult szeretet szemével nézve.

Ahhoz, hogy az emberiség útja elkanyarodjon a fenyegető szakadékoktól, melyek felé rohanni látszik – az éghajlatváltozás csapdájától, a környezetszennyezéstől, a Föld javainak igazságtalan elosztása által okozott egyre nagyobb feszültségektől –, meg kell tanulnunk újra harmóniában élni Isten teremtett világával. És meg kell tanulnunk jól viselni ennek a teremtettségnek a felelősségét is – mert a teremtmények között mi, emberek felelősséget hordozók vagyunk.

Honlapunk ennek a kereszténységből forrásozó, de minden ember számára reményt adni képes gondolatnak a gyakorlati megvalósulását szeretné elősegíteni. A magyar keresztény egyházak körében pár éve kezdett meggyökerezni az a nemzetközi kezdeményezés, hogy szeptember-október folyamán ökumenikus módon ünnepeljük meg a Teremtés Hetét, és fordítsunk fokozott figyelmet a teremtett világ védelmére. Az időpontválasztáshoz a különböző keresztény (ortodox, katolikus, protestáns) hagyományok, de a környezetvédelmi mozgalmak is alapot adnak. Hazánkban szeptember utolsó és október  
első vasárnapja közötti időszakot
javasoljuk a közös ünneplés és közös cselekvés kiemelt időszakának.

Az ezen a honlapon felkínált gondolatok, kezdeményezések és kapcsolatok elsősorban a különböző keresztény felekezetek közösségeit, gyülekezeteit célozzák és tartják szem előtt, de nem azzal a szándékkal, hogy valamiféle belterjes gondolkodásmódot hozzanak létre, hanem hogy segítsék megnyílni ezeket a közösségeket környezetük, embertársaik felé; legyenek ők az Isten által annyira szeretett világ fenntartható fejlődésének motorjai.

Az evangélikus, katolikus és református, metodista egyházak Magyarországon több-kevesebb ideje már foglalkozni kezdtek a keresztény ember felelősségével a teremtett világ iránt, és eziránt elkötelezett munkacsoportjaik egymással is felvették a kapcsolatot. Ezen a honlapon – az összes többi keresztényekkel is – közös elkötelezettségüknek szeretnék jelét adni, abban a tudatban, hogy Krisztus tanítványaiként nem csak önmaguk javára, hanem elsősorban minden embertársuk és a társadalom közösségeinek szolgálatára kell állniuk az evangéliumból merített bátorsággal.

Nobilis Márió